Omar Mirza: Trencsén város kurátora
A városoknak szisztematikus megközelítésekre, a know-how megosztására és a lakosság részvételére van szükségük. Csakúgy, mint a városi kurátorok, akik minden tevékenységet kijavítanak és előtérbe helyznek. Palacká zárt utcáján az újdonságunkon, a Platformon ülve beszélgettünk Trencsén város kurátorával, Omar Mirza-val. Trencsén lesz Európa kulturális fővárosa 2026-ban, és a Palacká sétány egyike azoknak az eseményeknek, amelyek kiemelik a városközpont utcáinak használatát.
Omar, ma a Palacká utcában vagyunk, amely közvetlenül a főtér mellett található. Mi történik itt?
A Korzo Palackého nevű rendezvény folyamatban van. Ezt az eseményt a Trencséni Kreatív Intézet szervezi – Trencsén 2026 a népszerű Trenčín on Main Street! rendezvénnyel, Trenčín városával és a Palacká utcában található intézményekkel együttműködve. Egy napra megnyitottuk az egész utcát az emberek előtt, korlátoztuk az autós forgalmat, és egyfajta sétányt alakítottunk át változatos programmal. Parkleteket építettünk itt, el lehet képzelni őket kis platformokként, amelyek az utcai teret kertté, relaxációs területté vagy színpaddá alakítják. Most éppen az egyiken ülünk.
Az Ön pozíciója a város kurátora. Sokan közülünk nem tudnak elképzelni semmit ebben a funkcióban. Mit befolyásolsz a városban?
A pozíciómnak több szintje van. Elkötelezett vagyok a közterületek újjáélesztése és fejlesztése iránt, hogy az emberek jól érezzék magukat a városban, és szabadidejüket ott töltsék. Ugyanakkor bizonyos módon összekapcsolom az Önkormányzati Hivatal köztérbe beavatkozó osztályait, hogy a jobb kéz tudja, mit csinál a bal. Mivel Trencsén 2026-ban Európa kulturális fővárosa lesz, már számos állandó és ideiglenes művészeti beavatkozás van folyamatban a városi környezetben meglévő, gyakran történelmi műalkotások kiegészítésére. Végül, de nem utolsó sorban a köztér különböző vizuális elemeivel foglalkozom – a reklámtól a városi bútorokig. Ezek mind befolyásolják a városról alkotott felfogásunkat, ezért minőségük döntő fontosságú, és ma megpróbáljuk szabályozni az összes elemet.
Trencsénben van egy hirdetési kézikönyv, amelyen együttműködtél a Trencséni Kreatív Intézettel és Rút Veronikával. Miért vette fel velük a kapcsolatot, és hogyan működik ez a kézikönyv?
Körülbelül két hónapja indítottuk el a kézikönyvet. Azért döntöttünk úgy, hogy Veronikával dolgozunk együtt, mert ő készített egy ilyen kézikönyvet Brno-Střed kerület számára, és később számos cseh városban alkalmazta. És tanácsot akartunk kérni egy szakértőtől, nem azért, hogy feltaláljuk azt, amit már feltaláltak, hanem hogy hatékonyan használjuk fel az összes kapacitást. Ennek köszönhetően remélhetőleg műveltebb közterület jön létre Trencsénben, a létesítményeknek egyértelmű szabályai vannak a reklámok használatára és címkézésére. Pozsonynak átfogó kézikönyve van, akárcsak Prágának, és a közterület nagyon fontos. Ezért a városoknak átfogó és szisztematikus megközelítésekre, stratégiai dokumentumokra van szükségük, hogy tudják, hogyan kezeljék ezt.
Mit jelent a helyteremtés szó? Alkalmazza Trencsénre?
Ez a munkám egyik lényeges része. Ez azt jelenti, hogy nem teret teremtesz, hanem egy olyan helyet hozol létre – ami élő, az emberek a szabadidejüket töltik benne, felajánlod nekik a körvonalait, és a megközelítésükkel élő szervezetté alakítják. Részt vesznek annak átalakításában, és aktívan használni fogják. Bízunk benne, hogy egyre több ilyen projektünk lesz, aminek köszönhetően a lakosok bekapcsolódnak a város eseményeibe, és teljesen más viszonyban lesznek vele.
Milyen szakértőkkel dolgozol együtt?
A már említett Rút Veronikával a MILK stúdióval működtünk együtt a vizuális szmog feltérképezésében, a Between stúdióval pedig a közterületek kézikönyvének elkészítésében. Részt veszünk a páneurópai Cities in Placemaking hálózatban is, amelyben olyan városok működnek együtt és tanulnak egymástól, mint Rotterdam, Hága, Budapest, Wroclaw, Helsinki, Cork és mások. Most egy találkozóra került sor Trencsénben, ahol körülbelül 20 szakértőt fogadtunk Európa és Szlovákia minden részéről. Különböző példák megosztásával rámutattak olyan dolgokra, amelyeket Trencsén napi rutinjában nem láthatunk, és azt is tanácsolták, hogy mely bevált utakat válasszuk a helymeghatározásban, és fordítva, melyeket ne is próbáljuk meg.
Miért gondolja, hogy a közszereplők – művészek, diákok, lakók – meghívása fontos a köztéri változások tervezésekor?
A köztér mindenkié. Ezért mindenkinek jól kell éreznie magát benne, a fiataloknak fel kell fedezniük egy gördeszkaparkot, az idősek parkjait, a családok játszótereit, mindenkinek menedéket kell nyújtaniuk. Trencsénben már egy éve működik a Részvételi Intézet, amely pontosan ezekkel a témákkal foglalkozik.
Ön személy szerint mit vár a legjobban a 2026-os trencséni menetrendben?
Alig várom, hogy további helyeket hozzunk létre, amelyeket a magas színvonalú és értelmes rekonstrukciónak köszönhetően átalakítunk, mint például a Mírové náměstí. Ma reggeltől estig él, az emberek szeretik szabadidejüket ott tölteni. Várom a többi helyet, amelyet ily módon kínálunk a nyilvánosság számára, valamint a város potenciáljának fejlesztését is. Véleményem szerint ez kivételes Szlovákián belül.
